An apariție | 2021 |
Nr. pagini | 96 |
ISBN | 978-615-5772-30-6 |
Editură | Parakletos |
Format | 12 x 16,5 cm |
Copertă | paperback |
Detalii
Egy spanyol festo az Utolso vacsora tortenetet probalta vaszonra vinni. Eredetileg Jezus arcat es szeretetet szerette volna kiemelni alkotasan. Elkeszult a gyonyoru kep, de a festonek valami hianyerzete tamadt, ezert meg ,,fel akarta dobni" valamivel. Igy a nagycsutortoki asztalra, Jezus es a tanitvanyok ele egy kulonlegesen diszitett csillogo kelyhet festett. Jottek a muvesztarsak es a latogatok. Megneztek a kepen Jezust es a tanitvanyokat, de mindenki csak a kehelyrol kezdett aradozni. Mindenkinek a csodalatos aranykehely tetszett a legjobban, mert telve volt ragyogo berakott ekkovekkel. - Sajnos, valami ilyesmi tortent ma a karacsonnyal is. Modern karacsonyunk inkabb a fenyofat, az unnepi hangulatot es az ajandekkeszitesi lazat jelenti. Jezus elvesz a nagy surges-forgasban.
Elvesz az unnep kampanyaban, a sikerre szomjazo meccshangulatban. Elvesz annak valosaga, hogy akit szentnek neveznek, egy istalloban, emberi szemmel nezve meltatlan korulmenyek kozott szuletik, mert o nem a siker embere, hanem a mindenseg szenvedo Ura, aki elott leborulni az egyedul melto dolog.
Dr. Tatai Istvan igehirdeteseivel es elmelkedeseivel jarja korul az Advent unnepi es hetkoznapi letnyomait, s iranyitja figyelmunket a Szentre, aki nemcsak egy ma szuletett csecsemo, hanem veret ertunk ado Barany is, aki Juda Oroszlanjakent egykor majd beteljesiti Isten Orszagat.